03:31

Mi Történt a Vénusz Óceánjaival ❓

[ TOP 5 ] MAGYAR

246000 feliratkozó

Mi Történt a Vénusz Óceánjaival ❓

2021. október 29. 14:47
Az olyan küldetések bizonyítékainak köszönhetően, mint a NASA Magellán űrszondája, azt feltételezik, hogy a Vénusz körülbelül 500 millió évvel ezelőtt katasztrofális felszíni változáson mehetett keresztül. Ennek az oka az, hogy a Vénusz ma olyan pokoli hely, amelynek légköre 92-szer sűrűbb, mint a Földé, túlnyomórészt szén-dioxidból (CO2) áll, és a hőmérséklet elég meleg az ólom megolvadásához. A vita mai napig tart arról hogy milyen volt a Vénusz az esemény előtt – különösen, hogy voltak-e óceánjai vagy sem. Bár sokan úgy vélik, hogy a Vénusz felszínét nagy víztömegek borították, egy nemrégiben készült tanulmány ellentmond ennek az állításnak. Egy francia kutatócsoport a legkorszerűbb éghajlati modell segítségével alternatív forgatókönyvet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy hogyan fejlődött a Vénusz azzá, amilyennek ma ismerjük. Eleinte a felszínt eltakaró sűrű felhőkről azt gondolták, hogy esőfelhők, ami azt a feltételezést táplálta, hogy a Vénusz felszínét óceánok borítják. Az 1960-as évekre ez a felfogás eloszlott, mivel több szovjet és NASA űrszonda is elrepült a bolygó mellett, és ezek megmutatták milyen forró és pokoli ez az égitest. A jelenlegi bolygóképződési modellek szerint a Vénusz abból a protoplanetáris korongból alakult ki, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtt keringett a Nap körül. A többi sziklás bolygóhoz vagyis a Merkúrhoz, a Földhöz és a Marshoz hasonlóan az akkréciós folyamat során a Vénuszt magma borította korai történetének nagy részében. Idővel a felszín lassan lehűlt és annyira megszilárdult, hogy csapadék is előfordulhat. Ez a folyamat eredményezte az óceánok kialakulását a Földön is, és úgy gondolják, hogy nélkülözhetetlen szerepet játszott a földi élet kialakulásában kb. 3,7 milliárd évvel ezelőtt. A Naprendszer összes sziklás bolygója éghajlatának modellezésekor a tudósok gondosan figyelembe veszik, hogy az hogyan lép kölcsönhatásba a napsugárzással. Kb. 3,7 milliárd évvel ezelőtt a Nap 30%-kal halványabb volt, mint most, ami lehetővé tette, hogy a Föld és a Mars légköre annyira lehűljön, hogy óceánok alakuljanak ki a felszínükön. Egy csapat a Vénusz klímáját szimulálta evolúciója legelején, ami az atmoszférák fejlett 3D-s modelljeinek létrehozásából állt, és azt vizsgálták, hogy hogyan fejlődött a Vénusz az idők során, és hogy kialakulhatnak e rajta óceánok. Szimulációk során arra jöttek rá hogy a felhők főleg a bolygó éjszakai oldalán képződnek. A felhők hiánya a nappali oldalon jelentősen csökkenti a bolygó albedóját (vagyis növeli az elnyelőképességet), a felhőzet jelenléte pedig az éjszakai oldalon jelentősen növeli az üvegházhatást. A két hatás együttesen a korai Vénusz légkörének erős felmelegedését idézte elő, ami megakadályozta az óceánok kialakulását. Az éghajlati modell szerint tehát a Vénusz felhőtakarója hozzájárult a magas felszíni hőmérséklet fenntartásához azáltal, hogy üvegházhatást váltott ki, amely a bolygó sűrű atmoszférájába zárta a hőt. Ez a magas hőmérséklet pedig megakadályozta a csapadékot, így biztosítva, hogy a Vénusz felszínén soha ne alakulhassanak ki óceánok. Ezek az eredmények nemcsak azt kérdőjelezik meg, hogy a Vénusznak egykor óceánjai voltak, hanem azt is hogy a Föld „testvérbolygója” valaha támogathatta e az életet. Szerencsére több küldetés is indul a Vénuszhoz a következő 10 évben, amelyek majd olyan információkat fognak elárulni, amelyek véglegesen megfejtik a Vénusz múltjával kapcsolatos rejtélyeket. Mi Történt a Vénusz Óceánjaival ❓ Zene / Music: The Sky is on Fire - Ambient Music top 5 magyar bolygó top 5 magyar vénusz #top5magyar #univerzum


Szólj hozzá