09:37

LEBEGŐ VÁROSOKAT HOZHATUNK LÉTRE A VÉNUSZON ❗❓ (A Vénusz Terraformálása)

[ TOP 5 ] MAGYAR

243000 feliratkozó

LEBEGŐ VÁROSOKAT HOZHATUNK LÉTRE A VÉNUSZON ❗❓ (A Vénusz Terraformálása)

2021. február 27. 15:47
A Vénusz a második bolygó a Naptól számítva, keringési ideje 224,7 nap és a Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton. A 20. századig nagyon keveset tudtunk szomszédunkról, mert egybefüggő felhőtakarója miatt nem lehetett tudni, mi van a felszínén. Az első UV megfigyelést az 1920-as években végezték, amikor Frank E. Ross felfedezte, hogy az UV képeken sokkal több részlet látható, mint az optikai vagy az infravörös tartományban készült képeken. Az 1950-es években végzett megfigyelések pedig kimutatták, hogy forgása a Föld forgásával ellentétes irányú. A felszínt 1990-94 között térképezte fel az a Magellan űrszonda, amely több mint négy évig gyűjtött adatokat a Vénuszról. 1989 májusában indult a Kennedy Űrközpontból, és 1990 augusztusában állt Vénusz körüli pályára. A bolygó felszínének 98%-át térképezte fel radar segítségével, és 95%-ról készített gravitációs térképet. A küldetés 4 éve alatt több mint 15000-szer kerülte meg a Vénuszt, majd 1994. október 11-én földi utasításra csökkenteni kezdte pályamagasságát és belemerült a Vénusz légkörébe. Október 12-én szakadt meg a kapcsolat a szondával, majd másnap a sűrű légkörben elégett. A Vénusz a Naprendszer négy Föld-típusú bolygójának egyike és a Föld testvérbolygójának is hívják, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a tömege és a gravitációs ereje. Átmérője csak 650 km-rel kisebb a Földénél, a tömege pedig a földinek 81,5%-a. A felszíni feltételek azonban a vénuszi sűrű szén-dioxid légkör miatt nagymértékben eltérnek, mert a vénuszi légkör 96,5 százaléka szén-dioxid, a fennmaradó nagyjából 3% pedig nitrogént tartalmaz. Több jel is arra mutat, hogy a Vénuszon jelenleg is folyik vulkáni aktivitás, mert a szovjet Venyera-program keretében kiküldött Venyera–11 és 12 űrszondák állandó villámlásokat észleltek és utóbbi leszállás után egy erős dörgést is regisztrált. A légkör tömege a földinek 93-szorosa, és ahogy korábban említettem a nyomás pedig a földinek mintegy 92-szerese. Az ilyen mértékű nyomás a Földön az óceánok 1 km mélységében mérhető. A légkör hatalmas CO2-tartalma és a vékony kén-dioxidfelhők miatt a Naprendszerben itt a legnagyobb az üvegházhatás, így ennek következményeként a felszíni hőmérséklet több mint 450 °C fölött van. Ez azt jelenti, hogy a Vénusz felszínén mért hőmérséklet még a Merkúron uralkodó hőségnél is magasabb annak ellenére, hogy majdnem kétsze messzebb van a Naptól és felszínét csak negyedannyi napfény éri. A Vénusz terraformálása felvetett első komoly terveket Carl Sagan indította még a Vénusz űrszondás felderítése előtt. De miután kiderült mi van a bolygón, az érdeklődés inkább a Hold és a Mars irányába tolódott. Viszont a benépesítésre alternatív elképzelések is születtek, amelyek nem igénylik a felszíni környezet átalakítását, inkább a földihez hasonló nyomású és kedvező széljárású magaslégkörben képzelnek el lebegő városokat. A Vénusz mint célpont értékét emeli, hogy mérete és tömegvonzása a Földéhez hasonló, továbbá hogy ez a hozzánk legközelebbi bolygó, így gyorsabban elérhető lenne a Földről, mint a Mars. Összehasonlításképpen legközelebbi állásában a Vénusz távolsága 45 millió km, szemben a Mars 56 millió kilométerével. Ezt a távot a Venus Express szonda öt hónap, míg a Mars esetében a Mars Express hat hónap alatt teljesítette. A Nap közelsége miatt Vénusz körüli pályán, illetve a felső légkörben a napenergia lényegesen olcsóbban elérhető, a légkör magas szén-dioxid tartalma pedig alapanyagul szolgálhat a szénalapú vegyületek előállítására. A Vénusz felszínén uralkodó légköri viszonyok komoly kihívást jelentenek, mert a légkörben nincs oxigén, az egyenlítői hőmérséklet megközelíti az 500 Celsius fokot, a felszíni nyomás a földinek több mint a 90-szerese, a felhőzetet alkotó kénsav erős maró anyag, és ha ez még nem lenne elég a bolygón gyakorlatilag víz sincs. Továbbá természetes mágneses tér hiányában szintén felmerül a napszél és a kozmikus sugárzás elleni védelem szükségessége is. Viszont a magaslégkör gyors áramlása a lebegő városokat képessé tenné, mert 50 km magasságban a nyomás- és hőmérsékleti adatok nagyjából megfelelnek a földinek. Olyan lebegő városok jelenhetnek meg amelyeket pusztán a bennük levő oxigén-nitrogén alapú, földi légkör tart a felszín felett. A Vénusz sűrű, nagyrészt szén-dioxidból álló légkörében ez az elegy körülbelül 60%-át produkálja annak a felhajtó erőnek, mint amit a Földön a hélium képvisel. Ebben a magasságban nincs szükség űrruhára sem, így csak a hő- és savvédelemről, illetve a levegőről kellene gondoskodni. A lebegő városok lehetővé tennék a benépesítést terraformálás nélkül is, idővel pedig a terraformálás bázisául szolgálhatnának. LEBEGŐ VÁROSOKAT HOZHATUNK LÉTRE A VÉNUSZON ❗❓ (A Vénusz Terraformálása) Zene / Music: The Sky is on Fire - Ambient Music top 5 magyar univerzum top 5 magyar bolygó top 5 magyar vénusz a vénusz terraformálása lebegő városok #top5magyar #univerzum


Szólj hozzá