03:01

Ez van a NAPRENDSZER LEGNAGYOBB HOLDJÁN (Ganümédesz)

[ TOP 5 ] MAGYAR

237000 feliratkozó

Ez van a NAPRENDSZER LEGNAGYOBB HOLDJÁN (Ganümédesz)

2020. november 06. 18:07
A Ganümédesz a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest az egész Naprendszerben. Átmérője 5262 kilométer, így mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mert nagyobb a Merkúrnál és a Plútónál is. A Jupitertől kifelé haladva a hetedik holdja a bolygónak, valamint az egyetlen olyan hold a Föld Holdján kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is megtekinthető. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta az égitestet, de a Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak méretéről. A Galileo űrszonda fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, így a Ganümédesz ebben a tekintetben is egyedülálló, mert ez az egyetlen hold a Naprendszerben, amely saját mágneses térrel rendelkezik. Az önálló mágneses mezejének létéért pedig feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása a felelős. A hold felszíne két részre osztható. Az egyik egy ősi, sötétbe boruló, kráterek szaggatta felszín, a másikat pedig egy világosabb, és valamivel fiatalabb, egymással váltakozó mélyedések és hegygerincek alkotják. Az Europához hasonlóan a Ganümédesz légköre is tartalmazhat oxigént, valamint az itt talált nagyszámú kráterek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganümédesz ugyanolyan idős lehet, mint a Föld Holdja. A Ganümédeszen található óceán létezését, már az 1970-es évek óta gyanítják. A Galileo űrszonda, nyolc éven át kutatta a Jupitert és holdjait, hatszor megközelítette a Ganümédészt, így 2002-ben igazolta a mágneses mező létét, ami elsőként erősítette meg az óceánra vonatkozó elméleteket. Aztán a Hubble-el végzett újabb megfigyelések kimutatták, hogy a Földhöz hasonlóan a Ganümédész sarkvidékein is létezik a sarki fény jelensége, amit a mágneses mező okoz. A Ganümédész is a Jupiter mágneses mezejének hatása alatt áll, így mikor változik a mágneses mező a Jupiteren, változnak a sarki fények is a holdján. A kutatók a sarki fények mozgásából tudták megállapítani a hold mágneses mezejére is hatást gyakorló hatalmas sós óceán létezését, amely a több mint 140 kilométeres, jégből álló felszíni kéreg alatt található. A NASA kutatásai szerint a Ganümédészei óceán tízszer mélyebb a Földi óceánoknál és úgy vélik, hogy a több mint 100km mély óceán, a felszínnel is érintkezhetett a múltban. A Jupitert és holdjait vizsgáló következő misszió a röviden JUICE-ra keresztelt űszonda elindítása lesz, amelyre 2022 júniusában fog sor kerülni. A tervek szerint a Ganümédesz és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után, a Ganümédesz körül fog pályára állni. Ez van a NAPRENDSZER LEGNAGYOBB HOLDJÁN


Szólj hozzá