Ez itt kérem, a Teremtés Oszlopai ❗ || 7 Csodálatos Hely az Univerzumban

A Rák-köd (M1) Charles Messier 1758. szeptember 12-én katalogizálta a ködöt, és ennek az objektumnak felfedezése indította el a róla elnevezett Messier-katalógus összeállítását. A Rák-köd 6500 fényév távolságra van tőlünk, átmérője 11 fényév, és másodpercenként 1500 km-rel növekszik. Központjában egy olyan neutroncsillag található, melyet 1968-ban fedeztek fel, másodpercenként 30x fordul meg a tengelye körül, rendkívül erős rádióhullámokat bocsát ki magából és az első felfedezett pulzárok közé tartozik, amelyet szupernóva-maradványként azonosítottak. A Lófej-köd A Lófej-köd, az Orion csillagképben található. Tőlünk 1500 fényévnyire helyezkedik el, nevét jellegzetes alakjáról kapta, megfigyelése viszont elég nehéz, mert minimális fényszennyezettség mellett egy legalább 15–20 cm-es távcsőre van szükségünk. A Sas-köd (M16) A Sas-köd a Kígyó csillagképben helyezkedik el tőlünk 7000 fényévre, benne fiatal, forró csillagok halmazaival. Itt találhatóak a Teremtés Oszlopai néven ismertté vált felhők, melyekről 1995-ben készítettek híres felvételeket, a Hubble űrtávcső segítségével.[1] A név igen találó, mert tényleg oszlopokhoz hasonlítanak és csillagok születnek bennük. A teremtés oszlopainak megtekintéséhez viszonylag nagy távcsőre van szükség, mivel a köd egyik kicsi szegletében találhatóak, és nagyon halványak. A Triangulum-galaxis (M33) A Triangulum-galaxis mintegy hárommillió fényévre található spirálgalaxis az Északi Háromszög csillagképben. Mérete kicsinek számít szomszédaihoz vagyis a Tejútrendszerhez és az Androméda-galaxishoz képest, de átlagosnak mondható a legtöbb spirálgalaxissal összehasonlítva. A galaxis tömege 10 és 40 milliárd naptömeg közé tehető, melynek felét por és gáz alkotja, ezért csillagkeletkezés aktivitása jelentős az Androméda-galaxiséhoz és a Tejútéhoz képest. A Gyűrűs-köd (M57) A Gyűrűs-köd az egyik leghíresebb planetáris köd a Lant csillagképben, melyet Charles Messier fedezett fel 1779. január 31-én. Az objektum kb. 20 000 évvel ezelőtt alakult ki a középpontjában található fehér törpe által ledobott gázburokból, jelenleg 1,3 fényév átmérőjű, 19 km/s sebességgel tágul, és 2300 fényévre található tőlünk. A Nagy-Magellán felhő A Nagy Magellán-felhő a Tejútrendszerünk körül kering, körülbelül 160 ezer fényévnyi távolságban. Átmérője 1/20-a a mi galaxisunkénak, csillagainak száma pedig 1/10 része, és felfedeztek benne egy 9 naptömegű fekete lyukat is. Egykor küllős spirálgalaxis lehetett, mely a Tejútrendszer zavaró hatására nagyjából szabálytalan alakúvá vált és a Lokális Csoport negyedik legnagyobb tagja az Androméda-galaxis (M31), a Tejútrendszer és a korábban említett Triangulum-galaxis (M33) után. Mint sok szabálytalan galaxis, a Nagy Magellán-felhő is gazdag gázban és porban, és jelenleg is élénk csillagkeletkezési terület, mert itt található a Tarantula-köd, a Lokális Csoport legaktívabb csillagkeletkezési helye. Az utóbbi 400 év legközelibb szupernóvája szintén itt robbant fel, de A Nagy Magellán-felhőben fedezték fel a gamma-pulzárokat is. A Magellán-hídban több tucat fősorozat előtti fejlődési állapotú emissziós csillagot találtak, ami arra utal, hogy jelenleg is keletkeznek csillagok az intergalaktikus anyagban. M87 Galaxis Az M87 egy óriási elliptikus galaxis, amely a Virgo-halmaz legnagyobb és legfényesebb tagja. Csillagászok számításai szerint a galaxis közepén egy hozzávetőleg 3,2 milliárd naptömegnyi szupermasszív fekete lyuk található. Ekkora tömegű fekete lyuk eseményhorizontjának sugara nagyobb, mint Naprendszerünk a Plútó pályájáig, de újabb kutatások szerint a központi fekete lyuk tömege a Nap tömegének akár 6,4 milliárdszorosa is lehet. Az M87 az egyik legközelebbi nagy méretű galaxis, melynek a közepén lévő, nagy méretű fekete lyuka viszonylag könnyen vizsgálható és ennek eredményeiből következtetések vonhatók le a sokkal távolabbi galaxisok és kvazárok fizikai tulajdonságaira. Amennyiben például a fekete lyuk tömege valóban nagyobb a korábban feltételezettnél, akkor az összes többi, galaxis közepén lévő fekete lyuk tömegére vonatkozó becslést felül kell vizsgálni. Ez megoldhatja a kvazárok közepén fekvő fekete lyukakkal kapcsolatos ellentmondásokat, mert azok energiakibocsátásához ugyanis a jelenleg ismerteknél lényegesen nagyobb, 10 milliárd naptömegű fekete lyukakra van szükség, ami korábban ismeretlen volt, de új számítások szerint azonban már korántsem elképzelhetetlen. Ez itt kérem, a Teremtés Oszlopai ❗ || 7 Csodálatos Hely az Univerzumban Zene / Music: The Sky is on Fire - Ambient Music 0:00 Rák-köd 1:28 Lófej-köd 2:10 Sas-köd 2:34 A Teremtés Oszlopai 3:01 Triangulum-galaxis 4:17 Gyűrűs-köd 5:03 Nagy Magellán-felhő 6:24 M87-galaxis top 5 magyar univerzum top 5 magyar bolygó top 5 magyar a teremtés oszlopai top 5 magyar fekete lyuk top 5 magyar galaxisok top 5 magyar földönkívüliek #top5magyar #univerzum